kicsi falu
hosszú utca
mennyi kapu
tárva csukva
gémeskút ha
akad erre
ágasán fenn
ül a fecske
milyen más itt
mennyi virág
sosem csábít
el a világ
SÁRGA RÓZSA PIPITÉR
Sárga rózsa pipitér
A kicsi vers kicsit ér
Ingyen azért nem adják
Teringettét
Megér tán egy fabatkát!
Szemelgető
Hízik a meggyfa.Kisfiú rajta.
Megtelik marka,újra meg újra.
Ajka pirosló,mosolya széles,
Huncut szemében a nyár tüze fényes.
Pörge a kalap.Az arcán maszat,
Bőrét barnára cserzette a nap.
Bújik a lomb közt.Szinte csak sejtem.
Súgják az árnyak:most ne keressem.
Titkon a kertben megbújok én is,
Kicsi rigómat meglátom mégis.
Felfedez ő is.Már ragyog le rám.
-Szedek neked is édesanyám!
Húsvét hajnal
Húsvét, húsvét hajnala
Hajában gyöngy harmata
Tavasztündér fésüli
Ibolyákat hoz neki.
Orcájára pír ha kell
A kelő nap festi fel.
Inge nárcisz, tulipán
Barkaöv a tunikán.
Ím elkészült, s az idő
Lábán puha nyúlcipő,
Szélsebesen elszaladt,
De az ünnep itt maradt.
Hangja csengő kicsi harang,
S száll az áldás giling- galang.
HÚSVÉT REGGEL
Húsvét reggel képzeljétek
Kiskertembe bárány tévedt
Rojtos fürtös birkagyapja
várt a fűben fehér foltja
nyakán bársony tükrös
szalag ,a kis csengő
ezüstcsengő azon
játszott, harangozott
meseszépen
miközben az
legelészett, mutatóba
bégetett is . Járt csak
mint a toronyóra
kacifántos mutatója.
Értitek? Csak körbe
Körbe , egészen
A téli körtefa alatt.
Egyszer csak :csipp -csepp,
Az eső eleredt. Bizony
De még hogy eleredt!
Most már bezzeg bégetett
Egyfolytában szünet nélkül.
S bekéredzkedett a házba.
A takaros tiszta házba.
Sáros patája sötét foltokat
Hagyott. De ez még nem
Minden. A kölni illat egyre
Csak csavarta rózsaszín
Birkaorrát, s egy hatalmasat
Tüsszentett, hogy :hapci!
S ki eddig békésen szunyókált,
A lépcső alatt a szőnyegen
Bizony felébredt ettől a hangos
Hapcizástól. Jó öreg pásztorkutyám
Kissé visszahőkölt , hiszen először
Látott bárányt életében.
Hű de nyomban lett nemulass!
Kukorékolt minden kakas,
Összecsődültek a kutyák
Csirkék tyúkok meg a libák
Ól elé repült a pulyka,
Mérges orrát fújta fújta
Nem láttak még ilyen csudát
Húsvéthozta versenyfutást
Így pöröltek, tanakodtak
Ki nyerje a piros tojást?
A hinta
Fent a hinta
Lent a hinta
Mint az inga
Fapalinta
Dől előre
Hajlik hátra
Száll a lányka
Haja szála
Lendületben
Csupa fodra
Rendületlen
Viszi sodra
Hajtja mindig
Egyre hajtja
Még annál is
Magasabbra
Meddig ér a
Csoda tudja
Abbahagyni
Nem akarja
Kint az erdőn
Kint az erdőn sok madár van
Összegyűltek fent az ágon.
Furcsa nyárban görbe fákon
Kismadárka fújja-fújja
Csengve bongva szól a nóta.
Fent az égen mennyi felhő
Mennyi bárány mennyi felhő
Széllel bélelt táncba fognak
Mint az örvény úgy forognak
Nézd a napra ,hogy kacagnak.
Csigabiga paripán
Csigabiga paripán
Vágtatok az égen
Pajkos felh ők kacagva
Rajta kapnak éppen.
A hold sarlójához
Kikötöm lovamat.
Nyújtok néki abrakot,
Selyemfény ű csillagot.
Kukurikú
Kukurikú három kakas
Három kakas büszke nyakas
Hangjuk harsan, s hopp a hajnal
Szélparipán idenyargal.
Száz szónak is egy a vége
Nem vitás
Ébresztő és indulás!
De ma nem megy az oly könnyen,
Hiszen oly jó még a csöndben
Lustálkodni puha ágyban
Toll örömben.Bújni félig
Álmodón és ébredőben
Anya jön és megkocogtat.
Mosolyogja: kelj fel Jancsik,
Kóconfittyek,koboldjaim
Rosszcsont lelkek,
Kispalkók és Nagyferencek
Itt a reggel! Habos már
A kakaó,rátok vár a kifflipatkó
Hasatokba kopogó.
Mert a gyerek legyen izmos!
Teli hassal már nem álmos
Vár óvoda iskola,
Készüljetek most oda!
Dünnyögő
A medve brummog
A medve dörmög
Mindegy hogy szerda
Avagy csütörtök
A medve dünnyög
Teli a szája
-jó ez a dinnye
de jobb a málna
ÁLTALUGRÓ
Ez az erdő:
Salamon
Ugorj át a
Patakon
Mit csilingel
Mit csacsog?
Ugorj!
Aztán megtudod.
Repcsi
Ím a hősök előálltak:
-Ádám, Kristóf, Andris, Tomi-
Övükben sok fontos kellék.
Járművük egy sebes szárnyú,
ezüst hátú repülőgép.
A pilóta nagyon komoly.
Fejében egy tányérsapka.
Habverő a mikrofonja,
abba duruzsolja halkan:
Vigyázat indul a rotor!
ZAKARIÁS
Ez a tojás
Zakariás
-nem Kleofás,
nem Tóbiás.
Ez a tojás
Kakas tojás
Pingáld rá,
Hogy Zakariás!
CSELLENGŐ
Elkószált egy
kicsi patak.
Merre cselleng,
Hova szalad?
Kristályvize
mitől szepeg
miről locsog?
Azt fecsegi,
azt hüppögi,
szalmaszálból
vízi malom
kéne neki.
Ha megteszed,
nemsokára
visszaszalad.
Vacsorára
szent a béke,
csilingelhet
iramodhat,
ficánkolhat,
ahogy eddig.
Tavaszfiú
A tavasz először
Mindig oly fiús
Bolondos borzas
Csínytevő
Nyakába olvadt
Hólé folyik csurog
Szutykos kabátjára
Minden eb morog
Vigyorgó szájából
Csípős szél fütyül
Kócos hajában
Tavalyi szalma
szála
Ág-bog,
Össze-vissza
Kiskutyafog,
Tövis meg tüske
Karcos a lába
S vásott gúnyája
csücskéből
Ni csak
Ásítva kandikál
Egy zsebkendőnyi
nap
SZÜRETELŐ
Hű de nagy a csinnadratta
Szüretelni megy a gazda
A család apraja nagyja
Alig fér fel ma a bakra
Elkél ám a segítség
Mert szőlő az lesz elég
Visznek puttonyt bakancsot
Értették a parancsot
Találós kérdés
Számlálhatatlan szárnyas
Fekete sereg
A madárijesztőtől
Egyik sem szepeg
Szemtelen katonái
Mézízű szőlőt
Szemezgetnek
Mi az?
ÖLTÖZTETŐ
Tél tél hideg tél
Zúg a jeges szél
Öltözz fel kis komám
Sál meg sapka
Kesztyű kucsma
Irhabunda
Vastag csizma
Dupla zokni
Ezt kapd ki,
Na most már
Mehetsz ki!
Teregető
Ma hétágra süt a nap
Katinka ruhát szárogat
Milyen hosszú a kötél?
A körtefáig is elér.
Ma felhős és kiterít
Csipp-csöpp ,rá sem hederít
úgy kémleli az eget
mint matróz a
lakatlan
szigetet
Napsimogató
Nap te édes drága nap
Milyen jó ha meleg vagy
Minden reggel jó korán
Süss be házam ablakán
Nap te kedves és szelíd
Sugarad ím felderít
Ha látom szép arcodat
jól teszem a dolgomat
Jaj te forró nyári nap
Vigyázz nincs rajtam kalap!
Nyári zápor
Zörög a nád
Fúj a szél
Nyári zápor
Ideér
Felhőlepedőt
Facsar
Esődézsát
Önt hamar
Zúdít nyakamba
Ömlik
Szakad
Nem látom képzeld
Az orromat
De csak addig
Míg elő nem
Bújik egy szőke lány
A Nap
- lám nagymosást
tartanak!
S beáll befejezi
Szépen
Sugarával, melegével
Aranycsipeszekkel tűzi csittre csatt
illatos párákat szárogat
ott lebegnek, ringanak
az égen
Egy szivárványszínű
Csodálatos kötélen
Mondóka
Kár ,kár, kár
Te varjú madár
A lábad csupa sár
Érzed a telet
Károgsz is eleget
A mókus
Egy nagy tölgyfa!
Nyílás rajta,
Odúját a mókus lakja.
Jöttömre épp előbújik
Mezítláb áll lent a hóban.
Sem köntösben, sem papucsban.
Kezemben az eledel.
Gyere mókus fogadd el!
Készülődő
Ma nem álldogáll már a réten a gólya
ereszünkről fecskék ülnek fel a drótra
indulás előtt még egyszer összejönnek
A fecske gyerekek, jaj hogyan fecsegnek!
Egy légyen hajba kapnak még össze is vesznek
Füstifecske bácsik fittyet hányva ficseregnek
Mese nincs menni kell , dünnyögik a vének
Úgy biz ám hiszen én is készülődöm
De nem messzi tájra, nem a világvégre
Nem is Afrikába
Csak a faluszélre
A kisiskolába
Nyárra ősz
Nyárra mindig ősz jön
Lássatok csudát!
Ilyenkor újra nyitnak
A kedves iskolák
Mily megilletődve pillant
Tanárra a diák
Falevélhullató
Sárba hullanak
A levelek az ágról
le kell nekik szállni
óriási fákról
itt az ősz a dér is
csíp már a javából
ropogós avarban
lépeget a vándor
Isten háta mögött?
Legyen akkor: bárhol
Egy öreg csősz,
Vagy tán mégis inkább
Pásztor?
Alvó ősz
Felhő ült le ma a kertre
Az alvó őszt egy fára tette
Onnan a hűs fűre pottyant
Hallottam mekkorát huppant
Puha köddel jól kibélelt
Kertemben bújt képzeljétek!
Nyújtózkodott, takarója
Meddig érhet?
A fák, bokrok összesúgtak:
Ki az ki így idetévedt,
S ily csendben a földre lépett?
A körte hirtelen megérett
Az ősz pedig fel sem ébredt
Első éjjelem a kertben
Nyár közepére lesz egy
Saját dzsungelem
Minden zeg-zugát
Ha süt a nap ismerem
De estére megnőnek
Hirtelen a fák
S olyan fekete lesz
Ez a világ
Apu tábortüzet azért gyújt nekem
Hogyha vadállat jön észrevegyem
Mert a kukoricás a mezőn úgy zörög
Mintha táncolnának apró ördögök
Ha ébred a szél a falevelek
Súgva búgva mesélni kezdenek
És nem is tudtam, hogy a telehold
Úgy kel mint a nap, és éppen ugyanott
A nyárfák felett az égre feldöcög
Narancsszín ruhában a csillagok között
Szeme engem néz, a szája mosolyog
Ilyenkor már látni hullócsillagot
Ha elfognék párat lenne nagy titok
A szobámba vinném kapnának helyet
Felfűzném őket, mint az üveggyöngyöket
Napraforgó
Napraforgó
Olyan szép vagy
Mint a tűző nyári nap
Csak nem éppen tőle csented
arany sárga szirmodat?
Barka
Tavasszal a rétek
Fűzfakosarában
Egy kicsike tündér
Fázós ujjacskákat
Barkák bársonyával
Jólesőn melenget
Tavasz
Tündérkertben
Ahány tündér óriás meg törpe
Virágszemük tavaszvárón idenéz
A földre. Örömkönnyet sírnak
Sziromeső hull hahó!
Zenéjük :tündér
talpalávaló
Arató
a kombájnok lassan aratják a búzát
Maguk mögött hagynak mennyi gurigát
Aranygurigát
Szal-ma-bá-la-gu-ri-gát
|