-Nem baj ha elmész , csak vigyél magaddal!

Lábbal és szájjal festő súlyos testi fogyatékkal élő művészek festményeit nézegetem. közben rájövök :az életigenlés bizonyára  többet jelent mint az élet maga.

ha az égtől egy kicsit is  jó választ akarunk , meg kell tanulnunk okosan kérdezni.  de okos kérdésre is jöhet évek múlva válasz.

lényeg az éberség. ismerd meg a világ dolgait de ne vessz el bennük!

legyél szerelmes úgy, - ez gyermekeid iránti szerelmedre is vonatkozik-hogy valamit megtartasz magadból. minden  szerelem vákuum. szó nélkül magába szívja felkínált kincseidet.

fogadj szót: ha felelőtlenül mindenkinek csak adsz , egyszercsak azon kapod magad, hogy tényleg üres kézzel jársz kelsz.  hamar a fejedre olvassák azok akik belőled táplálkoztak. olyankor már késő megdöbbenni.

Egyre inkább be kell látnom:Nem ismerlek  benneteket Emberek!

A szempár mélyén magamat látom visszatükröződni ha  mélyére nézhetek.  szerelmet vélek sejteni  ott, ahol nincs , ahol nem is lesz. a távolságra nincs magyarázat. a csend túl hosszú . túl beszédes. a mondatok megmaradnak egy idegen mondatainak.

Én mindig azt hiszem: ti jók vagytok. Aztán persze sosem lesztek azok.
Elhiszem a jajveszékelőnek tényleg bajban van. Gyanútlanul lenyitom az ablakot , beültetem  magam mellé és talán épp aközben rabol ki míg száguldok vele a kórház felé.Csillogó ékszereit szórja elém köszönetképpen.
-vidd, ezek a tieid!
mire akadozva  összeszedem
addigra  mi  arany  rézzé változik.
Nem vagyok én közétek való emberek. nálam madár képében jár el a gonosz is. milyen szép és magabiztos.  nem akad sok dolga velem. figyelmeztet ha elérkezett az idő..menni kell . s míg a háta közepét figyelem, azon tűnődöm , hogy  tényleg egyetlen egyszer sem nézett vissza.

"a pillanat amikor teljesen Te lehetsz az a robbanás. Amikor beteljesedsz az maga az Isten.
a lehetőség megvalósul. Mert az ember lehetőségként születik.A lélek lehetőségeként.
Szabadságod a kreativitás.A teremtés. Hatalmas fegyelem.A kreatív emberek ezért gyönyörűek."

----------------

A szenvedélyről

hogy hogyan nem? :mindegy. belezuhansz . a legsötétebb  magány.jut részedül..
évek . egy kettő; három négy öt ... ?
darabjaidra törnek. sok lom odébb rúgni való kacat. nem valók semmire. aztán mégis mintha valami értékes cserépre bukkannál. nézegeted a nap felé fordítod keresztül nézel rajta.magadra ismersz.
már nem keresed a földön másban amit eddig. hiábavaló lenne. megértetted.
létezik benned akihez sosem lesz közöd.ez már nem tesz szomorúvá.
helye van benned. úgy ahogy van. valamiért így kell lennie. igen. mert valaki kell. kell a belső társ. kinek az Isten, kinek a Jancsi bohóc.

-----------------------------------------------------------------

a fájdalom üvegcséi néhol összetörnek. miközben az ember    gyanútlanul álomra készülődik. szilánkoktól fényes a szoba. talpát összevérzi.

-Anya szeretlek.

-miért szeretsz?

-Csak úgy. Szeretni nem kell indok.